Hosszú esszé az én látomásomról Indiáról 2047-ben angolul
Bevezetés:
Csakúgy, mint mások, India a fantáziám nemzete, és hálás lehetek, ha olyan élvonalbeli, mint amilyennek lennie kell. 2047-ben Indiát számos szemüvegen keresztül fogjuk látni, beleértve a fejlődést, a növekedést, a nemek közötti egyenlőséget, a foglalkoztatást stb.
Az én elképzelésem Indiáról 2047-ben:
A jól irányított India az, ahol a szegénység csökkenthető, a munkanélküliség kordában tartható, a környezetszennyezés, az éhezéstől mentes India, orvosi létesítmények távoli területeken, gyermekmunka és ingyenes oktatás a szegény gyerekek számára, a közösségi erőszak felszámolható, India önmaga lesz. -támaszkodó, és sok más dolog is elérhető.
Hiszünk abban, hogy ha megbeszélünk egy jövőképet, olyan dolgokat kell tennünk, amelyek elősegítik, hogy az megvalósuljon.
Egészség és fittség:
Az én elképzelésem Indiáról 2047-ben magas színvonalú létesítmények biztosítása az emberek számára. Az is elengedhetetlen, hogy az emberek vigyázzanak egészségükre és fittségükre. A megfelelő egészség fontosságát nem lehet túlbecsülni. A 2047-es tervem célja az orvosi ellátás költségeinek csökkentése, hogy a legszegényebbek is megengedhessék maguknak. Mindenkinek időben orvosi ellátásban kell részesülnie.
Oktatás:
Miközben a kormány az oktatás terjesztésére törekszik, sokan vannak, akik nem értik annak jelentőségét. Az én elképzelésem szerint 2047-ben Indiában mindenkinek kötelező lesz az iskoláztatás.
Kaszt megkülönböztetés:
Indiát 1947-ben felszabadították, de nem tudtuk elérni a faji és vallási teljes szabadságot. Egy elkülönülés nélküli Indiát képzelek el 2047-ben.
A nők felhatalmazása:
A nők szerepe a társadalomban és a különböző területeken változik, ahogy elhagyják otthonukat. 2047-ben olyan Indiát képzelek el, ahol vonzóbb nők és önellátóbb a lakosság.
Társadalmunknak változtatnia kell a szemléletén. India állampolgáraként a nőket vagyonnak tekintem, nem kötelezettségnek, és azt akarom, hogy a nők ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint a férfiak.
Foglalkoztatás:
Indiában sok a képzett ember. Munkájuk alkalmatlan többek között a korrupcióra. Az általam elképzelt India 2047-ben olyan hely lesz, ahol a képzett jelöltek előbb kapnak munkát, mint azok, akik fenntartottak.
Az a tény, hogy India fejlődő ország, azt is jelenti, hogy egyes iparágak valószínűleg növekedni fognak, és sokan tudnak majd ott elhelyezkedni.
Korrupciók:
A korrupció hátráltatja az ország fejlődését. Számtalan kilátás van India számára 2047-ben, amikor az egyház és a hatóságok átadták magukat a munkájuknak, és ellenzik az ország fejlődését.
Gyermekmunka:
India egyes részei még mindig nagyon szegények, és az oktatási arány nagyon alacsony. Ezeken a helyeken a gyerekek el vannak foglalva az iskolából és dolgoznak. Az én elképzelésem Indiáról 2047-ben az, hogy nincs gyerekmunka, de a gyerekek tanulnak.
Mezőgazdasági:
Nemzetünk gerincét a gazdák jelentik. Az élelmezés mellett szükségleti cikkeket is biztosítanak. A fizikai aktivitást és a túlélést ez teszi lehetővé. Védelmük érdekében a gazdálkodókat magokról, növényvédő szerekről és műtrágyákról képzésben kell részesíteni. Ezután tudásukat felhasználva több növényt termeszthetnek, és a mezőgazdaságot hatékony bevételi forrássá tehetik az emberek számára.
Emellett a magas színvonalú gépgyártás és az átalakított berendezések, valamint az ipari övezetek fejlesztése kulcsfontosságú a gazdaságfejlesztés szempontjából.
Tudományos technológia:
A tudomány és a technológia segítségével India érte el először a mongol bolygót. Azt akarom, hogy India 2047-ig ezeken a területeken sokkal nagyobb előrelépést tegyen.
Környezetszennyezés:
Indiában elengedhetetlen, hogy az emberek, a növények és az állatok tiszta és egészséges környezettel rendelkezzenek. A szennyezés minimalizálása érdekében követnie kell a szennyezés-ellenőrzési rendszert, és mentesnek kell lennie mindenféle szennyezéstől.
Egészségünk és jólétünk szempontjából is elengedhetetlen, hogy gazdálkodóként gondoskodjunk növény- és állatvilágunkról.
Következtetés:
Az én elképzelésem Indiáról 2047-ben egy ideális ország. Ráadásul nincs semmiféle diszkrimináció. Ráadásul ezen a helyen a nőket egyformán tisztelik, és egyenlőnek tekintik.
Hazánk és mi, indiai állampolgárok is számos kihívással nézünk szembe az elkövetkező huszonöt évben. Az utazás lehet extrém, de a cél megéri. Szemünket egy nemzet ereje és egysége ragadja meg.
Hosszú bekezdés az én látomásomról Indiáról 2047-ben angolul
Bevezetés:
15. augusztus 1947-én véget ért a 200 éves brit rabszolgaság Indiában. Mindjárt itt a függetlenség 75. évfordulója.
Országszerte ünneplik az Azadi ka Amrit Mahotsavot. India Azadi ka Amrit Mahotsavon keresztül ünnepli népét, kultúráját és eredményeit.
Huszonöt év múlva, 2047-ben ünnepli az ország függetlenségének 100. évfordulóját. A következő 25 évben az ország neve „Amrit Kaal”.
Ennek az „Amrit Kaalnak” az a célja, hogy olyan Indiát építsenek fel, amely a világ összes modern infrastruktúrájával rendelkezik. Hazánk 2047-ben az lesz, amit ma teremtünk. Szeretném megosztani elképzelésemet Indiáról 2047-ben.
Elképzelésem Indiáról 2047-ben:
Meglátásom szerint a nők biztonságban vannak az úton, és szabadon járhatnak. Amellett, hogy esélyegyenlőséget biztosít mindenki számára, olyan hely is lesz, ahol mindenki számára szabadság van.
Mentes lenne a kaszton, bőrszínen, nemen, társadalmi helyzeten vagy faji hovatartozáson alapuló megkülönböztetéstől. Növekedés és fejlődés bőséges a területen.
Az a vízióm, hogy 2047-re India önellátó lesz az élelmiszerből, és az indiai nők megerősödnek.
Milyen jogai vannak a nőknek a munkahelyen a férfiakéhoz képest, akiknél nem létezik diszkrimináció? A szegény gyerekek számára fontos, hogy oktatásban részesüljenek. A békének nem szabadna továbbra is léteznie az országban.
Annak ellenére, hogy az ország az elmúlt 75 évben folyamatosan fejlődött, az indiánoknak a következő 25 évben olyan erőssé kell válniuk, mint valaha. 2047-ben hol fogjuk látni Indiát 100 éves függetlenség után? Célt kell kitűznünk.
Rövid esszé az én látomásomról Indiáról 2047-ben angolul
Bevezetés:
Az én elképzelésem Indiáról olyan, ahol a nők biztonságban vannak, és szabadon sétálhatnak az utcákon. Emellett mindenki számára elérhető lesz az egyenlőség szabadsága. Faji, bőrszín, kaszt, nem, gazdasági státusz vagy társadalmi státusz nem lenne itt hátrányos megkülönböztetés.
Ez egy olyan hely, ahol a fejlődés és a növekedés bőséges.
A nők felhatalmazása a következőkből áll:
A nőket nagyon sok diszkrimináció éri. Ennek ellenére a nők továbbra is otthonukon kívül élnek, és nyomot hagynak a társadalomban és különböző területeken. 2047-ben erősebb, önellátóbb Indiát képzelek el a nők számára.
Keményen kell dolgoznunk, hogy megváltoztassuk a társadalom gondolkodását. Az a vízióm, hogy India egy olyan ország, amely a nőket vagyonnak tekinti, nem pedig kötelezettségnek. Emellett a nőket a férfiakkal egyenlő szintre szeretném helyezni.
Oktatás:
Az oktatást a kormány támogatja. Fontossága ellenére sokan nincsenek tisztában a fontosságával. Az én elképzelésem Indiával kapcsolatban, hogy 2047-re minden indiánt kioktassak.
Kaszton alapuló megkülönböztetés:
1947-ben India elnyerte függetlenségét, de még mindig szenvedünk a kaszton, valláson és hitvalláson alapuló megkülönböztetéstől. 2047-re a diszkrimináció minden formájától mentes társadalmat képzelek el.
Munkavállalási lehetőségek:
Indiában sok képzett ember él. De a korrupció és sok más ok miatt nem tudnak tisztességes munkát szerezni. Az én elképzelésem Indiáról 2047-ben egy olyan hely lesz, ahol az arra érdemes jelölt kapja meg először az állást, nem pedig a fenntartott jelöltek.
Egészség és Fitnesz:
2047-ben az indiai egészségügyi rendszer javítását képzelem el jó létesítmények biztosításával. Növekszik a fitnesz és az egészség tudatossága is.
Korrupció:
Egy nemzet növekedésének fő akadálya a korrupció. 2047-ben Indiát olyan országként képzelem el, ahol a miniszterek és tisztviselők teljes mértékben elkötelezettek munkájuk iránt.
Következtetés:
Ideális Indiát képzelek el 2047-ben, ahol minden állampolgár egyenlő. A cég semmilyen módon nem diszkriminál. Ezenkívül ezen a munkahelyen a nőket egyenlő bánásmódban részesítik, és egyenlő félként tisztelik.
Rövid bekezdés az én látomásomról Indiáról 2047-ben angolul
Bevezetés:
India fejlődése sok tényezőtől függ. A függetlenség és a szuverenitás 100 évének közeledtével az indiánokat arra ösztönzik, hogy nagyban gondolkodjanak és megerősödjenek. 2047-ben, 100 éves függetlenség után, úgy képzelem, hogy India olyan erős, mint azok a szabadságharcosok, akik nemzetünkért harcoltak, és életüket áldozták azért, hogy függetlenedjünk.
2047-ben Indiával kapcsolatban az a vízióm, hogy önellátóvá váljak minden döntésben, hogy senkinek ne kelljen küzdenie a lakhatásért vagy a megélhetésért. Bármilyen jó is a diplomája, mindenkinek meg kell találnia a módját, hogy pénzt keressen, hogy ő és családja ne éhezzen és ne szenvedjen alultápláltságot.
Indiában különféle típusú munkákat kell biztosítani a különböző képesítésű emberek, például diplomások és írástudatlanok számára. Indiában komoly probléma az analfabéta, amivel ismét sok ember szembesül, például a távoli területeken a kormányzati iskolák hiánya, a magántanfolyamok megfizethetetlensége, és az a tény, hogy sokan nem tudnak iskolába járni családi kötelezettségek és nyomás.
Minden olyan gyermeknek, aki tanulni akar, és javítani akar az életén, hozzá kell férnie az iskolába Indiában. India kormánya azt tervezi, hogy mindent digitalizál, hogy fejlessze a technológiai szektort és szolgáltatásokat nyújtson sok szegény embernek.
Az élelmet és a lakosság alapvető szükségleteit a gazdálkodók fedezik, ami lehetővé teszi számukra a túlélést és a fizikai tevékenységeket. A gazdálkodók alkotják nemzetünk gerincét. A gazdálkodók védelmének magában kell foglalnia a vetőmagokkal, peszticidekkel és műtrágyákkal kapcsolatos képzésüket, hogy több növényt termeszthessenek, és okot adjon az embereknek arra, hogy nagymértékben támaszkodjanak a mezőgazdasági termékekre.
Az agrárfejlesztésbe beletartozik az ipari fejlesztés, így a jó minőségű gépek és módosított berendezések, valamint az ipari területek fejlesztése is.
2047-ben azt akarom, hogy az én Indiám mentes legyen a munkanélküliség problémájától, és mindenki számára magas rangú állásokat kapjon, hogy élete érdemes legyen. Az én elképzelésem Indiáról 2047-ben az, hogy az embereknek harmóniában és békében kell egymás mellett élniük, annak ellenére, hogy eltérő kultúrájuk és vallásuk van.
India híres sokszínűségéről és minden vallás és kaszt befogadásáról. Ezt minden Indiában élő személynek el kell fogadnia, hogy minden vallás számára jobb hely legyen a békében és szeretetben való együttéléshez.
Indiának képesnek kell lennie arra, hogy mindenki számára oktatást kínáljon, függetlenül a nemétől. A fiúk és lányok, valamint a transznemű diákok egyenlő oktatásának kérdése továbbra is sújtja a vidéki és városi területeket.
Az indiai kormánynak meg kell szüntetnie ezt a problémát azzal, hogy minden gyermek számára oktatást biztosít, és karrierjét fényesebbé és tartalmasabbá teszi. Az indiai fiatalok felelőssége, hogy Indiát jobb hellyé tegyék azáltal, hogy részt vesznek az alapképzési és fejlesztési projektekben.
Egy korrupciómentes Indiát képzelek el 2047-ben, hogy minden egyes feladatot szenvedéllyel és elhivatottsággal lehessen végrehajtani, nem pedig a korrupt emberektől. Annak érdekében, hogy a környezet egészséges és biztonságos legyen az emberek, a növények és az állatok számára, azt akarom, hogy India kövesse a környezetszennyezés csökkentésére vonatkozó intézkedéseket a különböző típusú szennyezések megelőzésére.
Indiában minden fizikai rendszert ki kell terjeszteni, hogy vonzó és hasznos hely legyen az ott élők számára. Ennek minden területen könnyen elérhetőnek kell lennie. Az indiai infrastruktúrának lehetővé kell tennie, hogy a mezőgazdasági, ipari és közlekedési szektor, valamint a kommunikációs technológia világszínvonalúvá váljon.
Indiában csökken a gyermekházasságok száma, de nem tűnnek el. India egyes vidéki és távoli területein vannak olyan emberek, akik szűklátókörűek, és folytatják a hagyományt, annak ellenére, hogy tudják, hogy a gyermekházasság ott illegális. Indiában a gyerekeket meg kell szabadítani a házasságtól, és lehetőséget kell adni a tanulásra, hogy jövőjük fényes legyen.
Következtetés
2047-ben elképzelem, hogy India fejlődik minden területen és ágazatban, mint például az együttnevelés, a gazdálkodók, az alultápláltság, a diszkrimináció, a környezetszennyezés, a korrupció, az infrastruktúra, a szegénység, a munkanélküliség és sok más területen, hogy az emberek békében éljenek és nagy a valószínűsége annak, hogy fejlett nemzetté válik.
A fejlett, virágzó Indiának 2047-re képesnek kell lennie arra, hogy legyőzze hiányosságait.